Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre.
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu
 
Köszönjük!

Hirdetések

   

MANCSOK

  ELSŐSEGÉLY

  KUTYATARTÓKNAK

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  NEVELES

  TAKARMÁNYOZÁS

Sürgősségi helyzetek

(kattintson a kiválasztottra)

Elsősegély

 

Ezt a bevezetőt mindenkinek ajánljuk elolvasni, de ha éppen sürgősségi helyzetben van, akkor legyen nagyon óvatos, kerülje el a sérüléseket, és azonnal keresse ki a baloldali felsorolásból a helyzetre vonatkozó leírást. A könnyebb magtalálhatóság kedvéért néhány problémát több néven is feltüntettünk.

Ezt a honlaprészt azért hoztuk létre, hogy segítsünk a bajban. Akár a Mancsok ügyfele, akár nem, javasoljuk, hogy rögzítse az oldal címét a számítógépén és az okostelefonján, hogy azonnal használhassa, ha szükséges. Nem érdemes elmentenie. Egyrészt ez egy terjedelmes, egész könyvet kitevő anyag, másrészt a honlapunkon mindig megtalálja, méghozzá karbantartva, vagyis frissítve és javítva. Ha hibát észlel vagy javaslata van, kérjük itt jelezze: webmaster@mancsok.hu.

Ha egy laikus bajba került állatot talál, gyakran nem tudja, hogy mihez kezdjen. Emiatt pánikol, majd a saját hibájának érzik, ha nem sikerül megmenteni az állatot. Mindkettő helytelen! A pánik elkerülése érdekében minden állattartónak legalább minimálisan fel kell készülnie a vészhelyzetek megoldására, az önvád pedig indokolatlan, hiszen még a legjobban felkészült állatorvosi praxisok sem tudnak minden sürgősségi beteget megmenteni, arról nem is beszélve, hogy sokan meg sem próbálnak segíteni.

Az alábbiakban a sürgősségi segítségnyújtás legfontosabb alapszabályairól lesz szó:

  1. A legfontosabb a felkészülés, ami a legszükségesebb alapismeretekhez való hozzáférésből (pl. ennek az oldal címének a rögzítéséből), a közeli sürgősségi ellátó helyek telefonszámának feljegyzéséből és a legszükségesebb felszerelések elérhetővé tételéből áll.

  2. A saját állatok érdekében a legfontosabb a biztonságos környezet és az állandó, vagy legalább rendszeres megfigyelés.

  3. Ha az állat veszélybe kerül, akkor gyakran már a helyszínen segítséget kell nyújtani a számára, függetlenül attól, hogy jelen van-e a gazdája vagy sem. A segítségnyújtás legfontosabb céljai a közvetlen életveszély elhárítása, a további sérülések megelőzése és az állat szállítható állapotba hozása.

  4. Ha nincsen szükség azonnali életmentésre, akkor ajánlott mielőbb telefonon értesíteni a legközelebbi állatorvosi praxist, mert így ők is tanácsokat adhatnak, illetve felkészülhetnek a beteg fogadására, vagy kiszállhatnak a helyszínre. Ha lehetséges, általában jobb megoldás beszállítani.

  5. Fontos, hogy a mentésben résztvevőnek óvatosan kell eljárnia a beteg állatok megközelítése és kezelése során. Gyakori, hogy a segélynyújtó maga is megsérül, mert a riadt állat megharaphatja, vagy veszélyes a megközelítése. A segélynyújtó sérülése újabb megoldandó problémát jelent és hátráltatja a mentést. Ezért a leghelyesebb, ha lassan és megfontoltan közelít az állathoz. Óvakodni kell a hirtelen mozdulatoktól és a hangos megnyilvánulásoktól. Halkan beszéljen hozzá, hogy megnyugtassa, és ne ijessze meg, mert akkor elszökhet vagy támadhat. Közben megfigyelheti a reakcióit. Általában helyesebb egy ruhát tenni a fejére, hogy ne lásson és ne tudjon harapni. A legjobb, ha először hátulról a nyakánál fogja meg, mert így védhet ki a legkönnyebben egy váratlan támadást. Ha az állat agresszíven reagál, morog vagy fúj, legyen különösen óvatos! A nagyobb kutyára tegyen szájkosarat, védőgallért vagy kösse be a száját mullpólyával vagy spárgával, a kisebb állatot pedig vastag, több rétegű pokrócba vagy törülközőbe csavarva emelje fel, esetleg egy alkalmas eszköz, halszák, deszka vagy seprű segítségével immobilizálja.  Csak a saját biztonságának megteremtése után kezdjen bele az állat életének a megmentésébe!

  6. Ha vannak mások is a közelben, a leghelyesebb segítségül hívni őket. Ha többen vannak, együttműködhetnek, pl. az egyik segítségért telefonálhat, miközben a másik az állattal foglalkozik.

  7. Ha úgy látja, hogy vészhelyzet állt elő, nem diagnózist kell felállítania, az olykor még a szakemberek számára is komoly kihívást jelet, hanem azt kell megállapítania, hogy mi a legfontosabb feladat. El kell döntenie, hogy van-e ideje telefonálni, vagy azonnal meg kell kezdeni a segélynyújtást. Ez higgadtságot és lélekjelenlétet igényel. Ha öntudatlan az állat, vizsgálja meg a légzését. Ha nem lát légzést, vizsgálja a keringését is. Ha az állat lélegzik, akkor biztosan van szívműködése is.

  8. Ha azonnali életveszély áll fenn (pl. ájulás, sokk, súlyos vérzés), akkor előbb az újraélesztést vagy az egyéb életmentő beavatkozást (pl. a vérzéscsillapítást) kell elvégeznie. Ha ilyen nem áll fenn, akkor pedig azonnal állatorvoshoz kell szállítani. Olykor nehéz dönteni, hogy melyik csoportba sorolható az eset. Ilyenkor hagyjon magának egy kis időt a helyzet mérlegelésére. Aki kapkod, többet hibázik. Ha nem tud dönteni, akkor leghelyesebb, ha előbb az életmentést választja, mert a legfontosabb az állatot életben tartani és szállítható állapotba hozni.

  9. Ha úgy véli, hogy nem áll fenn azonnali életveszély, akkor is szükséges lehet egy praxisba sietni az állattal sürgősségi ellátás céljából. Általában feltétlenül így kell dönteni, ha az alábbiak valamelyikét észleli:

  • ájulás

  • áramütés

  • bénulás

  • elhúzódó hányás

  • ellés elakadása

  • égés

  • görcsroham, ami 5 percnél tovább tart vagy egymás után többször ismétlődik

  • hangadással járó fájdalom

  • has méretének hirtelen növekedése

  • hőguta

  • légzésleállás

  • méreg lenyelése

  • mozgásképtelenség

  • nagy, mély vagy nyitott seb

  • nehezített légzés

  • nyílt törés

  • súlyos hasmenés

  • vérhányás

  • vérzés

  • vizelés képtelenség

Ezekben az esetekben végezze el a közvetlen életveszély elhárítására javasolt beavatkozásokat, vagyis elsősorban az újraélesztést, a vérzéscsillapítást, a sokktalanítást, illetve az egyéb azonnal szükségesnek látszó lépéseket, majd mielőbb szállítsa a beteget egy állatorvoshoz.

  1. Ha nem szállítható egy beteg (pl. ha egy nagy tárgy szúródott bele), akkor érdemes állatorvost hívni hozzá (ne feledje, kicsi az esély a sikerre), különben helyesebb beszállítani egy praxisba. Ha ehelyett vár egy állatorvos kiérkezésére, majd a beszállításra is, akkor csökken a siker esélye. Egy megfelelően felszerelt praxisban nagyságrendekkel jobb esély van egy sürgősségi beteg megmentésére, mint a helyszínen!

A továbbiakban a bal oldalon alfabetikus sorrendben a legfontosabb helyszíni elsősegély nyújtási feladatokat mutatjuk be. Kattintson a kiválasztott problémára, illetve tünetre. Talán már a felsorolásból is kitűnik, hogy nem foglalkozunk minden betegségtünettel, csak a leggyakrabban fellépő sürgősségi ellátást igénylő problémákra koncentrálunk. A sérültekkel és a betegekkel minden esetben forduljon állatorvoshoz, még akkor is, ha már sikeresen elsősegélyt nyújtott! Emellett érdemes tisztában lenni azzal is, hogy nem mindig jelentkeznek a felsorolt tünetek, és minden esetre vonatkozó biztos tanács sem léteznek, legfeljebb olyan, ami általában beválik.

Az oldalainkon nagyon sok állategészségügyi és állattartási információt talál. Az anyag ma már több szakkönyvre rúg és nem csak az ügyfeleinknek írtuk és tettük közzé, hanem valamennyi állattartónak segítséget szeretnénk nyújtani. Reméljük, Ön is hasznosnak találja! Cserébe a szerzői jogok tiszteletben tartását kérjük, és megköszönjük, ha segíti a fenntartásukat azzal, hogy néhány reklámra rákattint.

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK, 2017.